"Van egy saját romunk." Pár hete ezekkel a szavakkal írtam le új, leendő otthonunkat. Nulla tapasztalattal, sok munkával és rengeteg lelkesedéssel szeretnénk fél év múlva otthonnak, vagy legalább lakásnak hívni...Óra indul.
2012. március 7., szerda
Let the sunshine in
A főnököm az otthonkeresési projekt alatt mindig ugyanazt a kérdést tette fel: 'Elég világos a lakás?'. Igazat kell neki adnom, ez tényleg fontos szempont, így amikor megláttuk a rom ékességét, az üvegablakot, tudtam, hogy a főnökömet biztosan meg fogom tudni győzni arról, hogy jó vétel lesz. És ami azt illeti az üvegablak mindenki mást - így minket is - meggyőzött arról, hogy ez a lakás kell nekünk. Mint utólag megtudtuk, a tető a '80-as években került oda, amikor az előző lakók, egy Kossuth-díjas festőnő és párja, beépítették a lichthofot és a néni stúdiónak használta a napos építményt.
Az építmény és az üvegablak
Sajnos ma már nem túl korszerű ez a toldat, ezért a felújítás egyik kulcsmozzanata a tető cseréje lesz, ami persze engedélyköteles, így ez még egy izgalmas kör lesz a hatóságokkal... De korszerűsíteni kell, mert a ház falán futó növényzet betüremkedő ágai bár hangulatosak, de reményeink szerint nem leendő otthonunk szerves részei.
Azok a bizonyos ágak
Ami az első perctől egyértelmű volt, hogy a nappalival szemben lévő üvegtetővel fedett helyiség lesz a konyha és a mini-étkező helye, így sok más szempontot is szem előtt kell tartanunk (gáz, víz átvezetése, új ablakok, kamra kialakítása, szagelszívó kiépítése), viszont inspirációnk van bőven:
Gerendák
Gerendák...
és igen, gerendák...
Tehát - dobpergés - gerendákra és persze üvegre szeretnénk cserélni a mostani fém/üveg/cellux/elszáradt borostyán szerkezetet, reméljük, ezzel sikerül elegendő fényt beengedni a lakásba, biztonságos és időtálló lesz. Na és persze legfőképpen szép :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése